A Szíriai-Magyar Régészeti Missziót (rövidítése: SHAM) 2000-ben alapították, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szíriai Régészeti Főigazgatóság programjaként. A program 2007 őszén kezdte meg a szíriai Margat várának feltárását, a szíriai Kulturális Minisztérium felkérésére. A Misszióhoz számos jelentős magyar kutatói partnerintézménnyel csatlakozott. Magyarország jónéhány neves szakintézménye és egyeteme kutatóival vagy laborháttérrel képviselteti magát a programban. Az ásatásokon rengeteg önkéntes dolgozik.

A Misszió kutatásai nagyon sokféle területre kiterjednek. A kutatás sikerét – Margat várának és környezetének minél pontosabb megismerését – különböző szakterületek szakértőinek és diákjainak szoros együttműködése teszi lehetővé.

Földradarral végzett geofizikai felmérések segítenek kimutatni a föld alá került épületmaradványok pontos helyét. Az ásatások folyamán feltárt leleteket a misszió szakrestaurátorai tisztítják és konzerválják ezzel előkészítve őket a későbbi feldolgozásra. A vár még álló valamint újonnan feltárt épületeit műemlékes építészek fotogrammetriai módszerrel dokumentálják. A vár mára elpusztult épületeinek háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójában építészet- és művészettörténészek vesznek részt.

A freskókutató és a restauráló csoport a vár pontosabb megismerését teszi lehetővé. Állatcsontok tanulmányozásával a korabeli állattartást és étkezési szokásokat kutatja a programban részt vevő archaeozoológus, a dendrokronológus pedig famaradványokból a korabeli erdőművelést és felhasználást. Ezeken kívül a kutatás kiterjed még anyagvizsgálatokra, valamint geológiai és földrengéstani kutatásokra is (hiszen a várat többször is sújtotta földrengés). Végezetül a történészek által felkutatott latin, arab és egyéb források teljessé teszik az eredmények értelmezését.

A Szíriai-Magyar kutatási misszió vezetője Major Balázs, aki már gyermekkora óta érdeklődik a várak és a középkori történelem iránt. Az ELTÉ-n a történelem és régész szak mellett az arab szakot is elvégezte. Ezután két évet töltött Szíriában ösztöndíjjal, egy évet tanult a damaszkuszi egyetemen. 1995-től kezdte el járni a vidéket, 2000 nyarától kezdhette meg hivatalos engedéllyel a régészeti terepbejárásokat Szíriában. Az első három évben egyedül dolgozott, olykor néhány szír barátja segítségével. Ekkor még nem álltak rendelkezésére modern kutatási eszközök. Kisméretű vidéki erődöket dokumentált, felkutatta az északi régió barlangvárait, később ő vezette Tartúsz templomos erődjében 2003-ban folytatott ásatást. Dolgozott még az arimai templomos várban és a híres Crac des Chevaliers johannita várában is.

Sorra érkeztek az eredmények, egyre többen csatlakoztak a munkájához. 2005 nyarától sikerült közös magyar-szíriai régészeti misszió rangjára emelni a szíriai munkálatokat. Munkájuk elismeréseként a Missziót kérte fel 2006-ban Adulrazzák Mu’ádz, az akkori szíriai kulturális miniszterhelyettes Margat várának feltárására. Major Balázs a helyismeretével és szakmai kapcsolatainak köszönhetően érdemelte ki a szír állam bizalmát. 2006-ban Buzás Gergellyel (barátjával és egykori tanárával) kezdte meg a program kidolgozását, a helyszíni tervezést.

A terepmunkák 2007 októberében kezdődhettek meg. A csapatot kezdetben 13 fő alkotta, ez a szám mára 200-ra duzzadt. A Misszió várakozásokon felüli sikereket ért el. Sikerült nagyjából rekonstruálni a vár felépítését, lakosainak életmódját, a leletanyag igen gazdag. Feltárták a vár szennyvízelvezető és latrinarendszerét. Az egyik legfontosabb eredmény a Szentföld legnagyobb keresztes freskóciklusának feltalálása, amelyet a kápolna késői vakolatrétegét lebontva találtak meg. A

programot eredetileg hét évre tervezték, de rengeteg feltárnivaló van, így minden bizonnyal meg fogják hosszabbítani, és egyre nagyobb területet vonnak be a kutatásba, hogy még jobban megismerhessük a várat és környékét, valamint a keresztes kort. A tervek szerint a kutatás befejezése után a középkori várat felterjesztik az UNESCO világörökség-pályázatára. A magyar kutatók tervezik, hogy a feltárások végeztével kiadnak egy történelmi tanulmánnyal kísért képes albumot a várról.

Lánczy István, egy Margatban dolgozó önkéntes így nyilatkozott a csapatról : „A magyar részen a csapat az, ami példaértékű. Időről időre összegyűlik a nyári szezonra kb. ötven-hatvan ember, aki nem szól, csak odateszi magát egy komoly munka, egy komoly cél érdekében, és nem azon gondolkodik, hogy mihez nem fűlik foga. A helyi emberekből pedig az a fajta vidámság marad meg legtovább emlékként, amit valójában szinte lehetetlen szavakban megragadni.”

Hussini Henrietta